A maffia az
egy olyan fogalom, melyet számos bűnügyi szervezet leírására használnak szerte
a világon. Az első szervezet, mely viseli ezt a minősítést, a Szicíliai Maffia
volt, melynek tagjai Cosa Nostraként ismertek. Az Egyesült Államokban, a
maffia általában az amerikai maffiára vonatkozik. Egyéb jelentős szervezetek is
maffiaként jellemezhetőek, beleértve az orosz maffia, a kínai triádok, az
albán maffia, az Ír Mob, a japán Yakuza, a nápolyi Camorra, a calabriai
'Ndrangheta, az indiai maffia, az Unione Corse, a szerb maffia és a bolgár
maffia. Van még sok más maffia szervezet a világon, melyek nem kapcsolódnak
semmilyen különös faji nézethez.
Egyes
bűnözői szervezetek, mint például a terrorista szervezetek, politikailag
motiváltak (lásd VNSA). Bandák melyek kellőképpen fegyelmezetté válnak
ahhoz, hogy szervezettnek tartsák őket. Egy szervezett banda vagy bűnözők
szintén nevezhetők „mobnak”. Egy szervezett csoportonkénti bűncselekmény
elkövetésének a tényét, az Egyesült Államokban, a zsarolással azonosítják.
Szervezeti
és fogalmi háttér
„Ha inkább
globálisan, mint inkább szigorúan helyi szinten nézzük, nyilvánvalóvá válik,
hogy a szervezett típusú bűnözés, még ha régről származtatható is, nem
feltétlenül nemes származású. A gengszter kifejezés a korai 13. századi
Indiához köthető, amikor gengszterek, vagy bűnöző bandák kóboroltak városról
városra fosztogatni és rabolni. A csempészet és a kábítószer-kereskedelmi körök
olyan régiek, mint a dombok Ázsiában és Afrikában, valamint a létező
olaszországi és japán bűnszervezetek történelme több évszázadig követhető
vissza...”
Ma a bűnözés
városi jelenségként ismert, de a történelem túlnyomó részében a falusi világ
volt az, amit a bűnözés elnyomott. Kalózok, betyárok és rablók támadtak a
kereskedelmi útvonalakra és közutakra, olykor súlyosan károsítva a
kereskedelmet. Ezáltal növelve a költségeket, a biztosítási díjakat és az
árakat. Paul Lunde kriminológus szerint, „a kalózkodás és a banditizmus az volt
az iparosítás előtti világban, mint ami a szervezett bűnözés, a modern
társadalomban.”
A szervezett
bűnözés mélyen kapcsolódik a civilizálatlan rétegek integrálásából fakadó
erkölcsi problémákhoz. A korai keresztény világ kételkedett a nemzetállamok
jogosulatlan legitimitását illetően. St. Ágoston remek leírásában
tolvajuralomnak, azaz tolvajláson alapuló államnak írta le őket.
Egy későbbi
észak-afrikai író, Ibn Khaldun megfigyelte Tamerlane mongol vezér
zsákmányszerző hadjáratait a 14. században, és kialakított egy államalakulat
elméletet, ami a barbárok civilizált államok feletti időszakos hódításain
alapszik. Gyorsan alkalmazkodtak a városi életnek köszönhetően, elveszítették a
harcias tulajdonságaikat és feladták hódításaikat az újabb barbár hullámok
érkezéséig. Ahogy Lunde állítja, "a barbár hódítókra, akár vandálok,
gótok, skandinávok, törökök vagy mongolok általában nem, mint szervezett
bűnözői csoportokra gondolunk, mégis számos közös funkciójuk van a sikeres
bűnszervezetekkel. Ők leginkább nem ideológiai, hanem főként etnikai alapon,
használtak erőszakot és megfélemlítést, és ragaszkodtak a saját törvényeikhez.
Bár a
középkori feudális urak általában nem foglalkoztak azzal, amit a modernek
bűncselekményeknek tartanak (kivéve a rabló bárók, önmagukat megkoronázó viking
kalandorok, zsoldosok és a "szabad vállalkozás" vezetők). A
hierarchikus bíróságaik, az erőszak monopóliuma, az oltalom kiterjesztése a
jobbágyaikra munkáért és a termés egy százalékáért, szerkezetileg hasonlóak a
klasszikusan vett szervezett bűnözői csoportokkal, mint például a maffia. A
modern világban nehéz különbséget tenni a korrupt és törvénytelen kormány és a
szervezett bűnbandák között. Ezek a rendszerek, jellegzetességei az újonnan
függetlenné vált szovjet államoknak, akik az államapparátust a szervezett
bűnözés ellenőrzésére, és saját céljaikra használják.
Szervezett bűnözési dinamikák
Annak
érdekében, hogy a bűnszervezet boldogulni tudjon, bizonyos mértékű támogatásra
van szükség a társadalomtól, amelyben él. Így gyakran szükséges egyes
köztiszteletben álló emberek korrumpálása és ezt leggyakrabban megvesztegetés,
zsarolás útján érik el. Valamint úgy, hogy szimbiotikus kapcsolatot hoznak
létre törvényesen működő vállalkozásokkal. Az igazságügyi és rendőrségi
tisztviselők és a törvényhozók kiemelt célzottjai a szervezett bűnözés
kontrolljának, megvesztegetések útján.
A szervezett
bűnözés jellemzően akkor virágzik, amikor a központi kormányzat és a civil
társadalom is szervezetlen, gyenge, hiányzik vagy nem megbízható. Ez akkor
fordulhat elő, ha egy társadalompolitikai, gazdasági vagy társadalmi zavarokkal
néz szembe vagy átmeneti időszakokban, például a kormányváltás, illetve egy
gyors gazdasági fejlődés, különösen, ha a társadalomban nincsenek erős
intézmények és jogállamiság. A Szovjetunió összeomlása és az 1989-es
Kelet-Európai forradalom eredményezte a bukását a kommunista blokknak, és a
létrejöttét az új demokratikus rendszereknek, a régió szabad piaci
kapitalizmusának, melyek táptalajt biztosítottak a szervezett bűnözésnek. A
legtöbb ország piacait gazdasági zavar sújtotta, mert elárasztják a nyugati
termékek, melyek kivételesen magas árakkal voltak tiltva a kommunista rezsimekben,
valamint Kelet- Európában nem volt kereslet. Ez késztetett sokakat arra, hogy
törvénytelenül szerezzenek pénzt, legtöbb esetben ezek mögött egykori
titkosszolgálati és rendőri erők voltak, akik kifogytak a munkából. Ilyen
körülmények között a bűnszervezetek a bűnüldözéstől kevésbé tartva képesek
működni és szolgálni a "fogyasztóikat" a rend és a kiszámíthatóság
látszatával, amely egyébként nem áll rendelkezésre. Hasonló okok miatt, a
szervezett bűnözés gyakran gyökeret ereszt számos országban, az etnikai
közösségek, illetve egyéb társadalmilag marginalizált csoportok körében, akik
esetleg nem bíznak a helyi kormányzatban és az ügynökeikben. Ez a bizalomhiány
is a bűnszervezetek eltávolodását segíti attól a kockázattól, hogy a bűnüldözés
együttműködő tanúkat találjon, valamint hogy ösztönözzék a közösség tagjait,
hogy inkább bízzanak meg a bűnszervezetekben, mint a rendőri védelemben. A
feketepiac létezése, akár piaci vagy jogi akadályoknak köszönhetően is
mindinkább előmozdítják a bűnszervezetek kialakulását. Erre jó példa lehetne az
Egyesült Államok tilalma alatt egyre növekvő szervezett bűnözés az 1920-as
években.
A
szervezetek törvényessé tételéhez szükséges mindennapi papírmunka hiányában, a
bűnszervezetek általában sokkal könnyebben kifejlődnek, és átszerveződnek,
amikor felmerül az igény. Gyorsan tőkét kovácsolnak az újonnan megnyílt
piacokon, és gyorsan újjáépítik magukat egy más köntösben, amikor elcsípik őket
a hatóságok. Ez különösen igaz a szervezett csoportokra, melyek részt vesznek
az emberkereskedelemben.
Az újabban
növekvő ágazata a szervezett bűnözésnek a személyazonosság ellopása és az
online zsarolás. Ezek a tevékenységek aggasztóak, mert elveszik a fogyasztók
kedvét az internet használatától és az e-kereskedelemtől. Az e-kereskedelem
arra volt hivatott, hogy kiegyenlítse a játékteret a kis-és nagyvállalatok
között, de az online szervezett bűnözés növekedése következtében az ellenkező
hatást váltotta ki. A nagy vállalatok képesek megfizetni a nagyobb
sávszélességet (hogy ellenálljanak az elosztott szolgáltatás-megtagadással járó
támadásának- DDoS) a kiválóbb biztonságért. Ráadásul a bűnszervezetek internet
használatát, sokkal nehezebb nyomon követni a rendőrségnek (annak ellenére,
hogy egyre inkább telepítik a netrendőrségeket), mióta a legtöbb rendőri erő és
a rendvédelmi szervek a helyi vagy nemzeti joghatóság keretében működnek, noha
az internet megkönnyíti a bűnszervezetek határokon átívelő működését, ezek
észlelése nélkül.
A múltban a
bűnszervezetek terjeszkedési igényük alapján határozták meg magukat. Ez tette
őket konkurensekké. Ez a versengés, ami gyakran vezetett erőszakhoz, értékes
erőforrásokat használ, mint az emberi erő (akár meghalt vagy börtönbe került),
felszerelések és pénz. Az Egyesült Államokban, az ír Mob-os főnöke a Winter
Hill Gang-nek (az 1980-as években) a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) informátora
lett. Ő ezt a helyzetet arra használta, hogy megszüntesse a versengést és
megszilárdítsa a hatalmat Boston városán belül, mely több jelentős bűnöző alak
bebörtönzéséhez vezetett, beleértve Gennaro "Jerry" Anguilo-t a
Patriarca bűnöző család második emberét. Belharc néha előfordul egy szervezeten
belül, mint például az 1930-31-es Castellamarese háború és a bostoni ír Mob
háborúi az 1960-as és 1970-es években.
Charles
Luciano, olasz-amerikai bandafőnök 1936-banMa a bűnszervezetek egyre inkább
együtt dolgoznak, ráébredve arra, hogy jobb együttműködni, mint versengeni
egymással. Ez vezetett, a globális bűnszervezetek növekedéséhez, mint a Mara
Salvatrucha és az 18th Street gang. Az USA-ban lévő olasz-amerikai maffia
kapcsolatban van Olaszországi szervezett bűnözői csoportokkal, mint például a
Camorra, a 'Ndrangheta, a Rancitelli és a Sacra Corona Unita. A Cosa Nostra is
köztudottan együttműködik az ír Mobbal (John Gotti a Gambino családból és James
Coonan a Westiesből együtt dolgoztak, miután a Gambino család hatalomra
segítette Coonant, a Westies egy védelmi csoportként működött a Gambino
családnak), a japán Yakuza az orosz maffiával. Az FBI becslése szerint a globális
szervezett bűnözés évi 1 billió dollárt keres.
Ez a
növekedés a bűnszervezetek közötti együttműködésben azt jelentette, hogy a
bűnüldöző szerveknek is egyre inkább együtt kellene dolgozniuk. Az FBI működtet
egy szervezett bűnözési részleget a
washingtoni főhadiszállásáról, és ismeretes, hogy együttműködik más nemzeti,
(például a Polizia di Stato, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és
a Royal Canadian Mounted Police), szövetségi (pl. az alkohollal, dohánnyal,
tűzijátékkal, robbanószerekkel foglalkozó Iroda, Drug Enforcement
Administration, United States Marshals Service valamint az Egyesült Államok
parti őrség), állami (pl. a Massachusetts Állami Rendőrség Különleges
Vizsgálati egység és a New York-i állami rendőrség bűnügyi Nyomozó Iroda) és
városi (pl. a New York-i Rendőrkapitányság szervezett bűnözés elleni hivatala,
a Los Angeles Rendőrkapitányság Különleges Műveleti Osztálya) bűnüldöző
szervekkel.
Híres bűnszervezetek
Talán a
legismertebb bűnszervezetek a szicíliai és az amerikai Cosa Nostra, közismert
nevén a Maffia. A Neopolitan Camorra, a calabriai 'Ndrangheta Apuliai és a
Sacra Corona Unita hasonló olasz szervezett bűnözői csoportok. Más szervezett
bűnözői vállalkozások közé tartozik az orosz maffia, a szerb maffia az izraeli
maffia, az albán maffia, mexikói és a kolumbiai kábítószer kartellek, az indiai
maffia, a kínai triádok, kínai Tongs, az ír Mob, a korzikai maffia, a japán
Yakuza, a jamaicai-brit Yardies, a török maffia, a macedón maffia és más
bűnözői szindikátusok. Egy alacsonyabb szintjén a bűnözési táplálékláncnak sok
utcai banda van, mint például a Sureños, Nortenos, Latin Kings, Gangster
Disciples, Vice Lords, Bloods és a Crips. A bűnszervezetek műkdhetnek a
börtönön belül és kívül egyaránt, mint például a mexikói maffia, Folk Nation,
és a brazil PCC. Motoros bandák, mint például a Hells Angels is, részt vesznek
a szervezett bűnözésben.
Emberi jogok törvénye
Az emberi
jogok törvényében egy másik értelmezése is létezik a "bűnszervezet"
kifejezésnek, és olyan szervezetre utal, amelyet emberiség elleni bűntettben
találtak bűnösnek. Miután egy szervezet elhatározta, hogy bűnszervezet lesz,
csak egyet kell bizonyítania, hogy a tag a szervezethez tartozik, és nem azt,
hogy ténylegesen egyénileg elkövetett jogellenes cselekményeket.
A bűnözői
szervezeteknek ez a koncepciója a nürnbergi per alatt jött létre. A náci
Németországban több társadalmi szervezet, mint az SS és a Gestapo
bűnszervezetként voltak elítélve, míg más szervezetek, mint például a német
hadsereg főparancsnoksága ellen vádat emeltek, de felmentették a vádak alól. Ez
a felfogás a bűnszervezetekről jelenleg is, és továbbra is, ellentmondásos, és
nem használják az emberi jogok törvényében a nürnbergi per óta.
Az ideológiai bűnözés
A
hagyományosnak tekinthető szervezett bűnözés mellett, amely olyan
bűncselekményeket foglal magába, mint a szélhámos átverések, csalások, zsarolás
és más a Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act (RICO) által
kimondott cselekmények, melyek a pénzszerzésben motiváltak, van nem hagyományos
szervezett bűnözés, mely politikai vagy ideológiai elfogadottságért áll
harcban. Az ilyen bűnözői csoportok gyakran terrorista szervezetként vannak
besorolva, olyanok mint az Al-Kaida, az Animal Liberation Front, az Earth
Liberation Front, a Hamas, a Hezbollah, az Ír Köztársasági Hadsereg, a Lashkar
e Toiba, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők, a Symbionese Felszabadító
Hadsereg, a tálibok, valamint a Weatherman Underground.
Jellemző tevékenységek
A szervezett
bűnözés gyakran rászed különböző vállalkozásokat zsarolással, illetve lopással
és csalással, mint például teherautók eltérítése, rablás, csőddel kapcsolatos
csalás elkövetése, biztosítási csalás, illetve tőkecsalás (belső kereskedelem).
A szervezett bűnözői csoportok embereket is rászednek, úgymint autólopás (vagy
bontásra az "alkatrész üzletekben", vagy exportra), műkincslopás,
bankrablás, betörés, ékszerrablás, számítógép hackelés, hitelkártyacsalás,
sikkasztás, személyazonosság lopás és részvénymanipulálás
(felértékelés-leértékelés). Néhány szervezett bűnözői csoport a nemzeti,
állami, vagy a helyi önkormányzatokkal szemben csal, például állami projektek
versenyen kívüli megszerzése, pénzhamisítás, csempészet, hamisított alkohol
(illegális kereskedelem) vagy cigaretta gyártása, és bevándorló munkások
alkalmazása (hogy elkerüljék az adózást).
A szervezett
bűnözői csoportok törekednek arra, hogy találjanak korrupt köztisztviselőket
végrehajtói, bűnüldözői és igazságszolgáltatási szerepekben annak érdekében,
hogy elkerüljék, de legalábbis korai figyelmeztetést kapjanak a nyomozásról és
a büntetőeljárásról.
A szervezett
bűnözői csoportok, egy sor illegális szolgáltatást és terméket nyújtanak, mint
például uzsorapénz nagyon magas kamatokkal, gyilkosság, zsarolás,
bombatámadások, fogadások és illegális szerencsejáték, szélhámos trükkök,
szerzői jog megsértése, szellemi tulajdon hamisítása, emberrablás, prostitúció,
kábítószer-kereskedelem, fegyverkereskedelem, olaj csempészet,
szervkereskedelem, bérgyilkosság, személyazonosító okirat-hamisítás, mérgező
hulladékok illegális lerakása, nukleáris anyagok illegális kereskedelme,
katonai felszerelések csempészete, nukleáris fegyverek csempészet, útlevél
hamisítás (mely elősegíti az illegális bevándorlást és az olcsó munkaerőt),
embercsempészet, veszélyeztetett fajok kereskedelme, valamint az
emberkereskedelem. A szervezett bűnözői csoportok csinálnak még egy sor
gazdasági és munkaügyi zsarolási tevékenységet, mint a kaszinók nyereségének
lefölözése, bennfentes kereskedés, monopóliumok felállítása különböző
iparágakban, mint a szemét gyűjtése, az építőiparban, lefizetések, látszat
munkahelyek, pénzmosás, politikai korrupció, megfélemlítés és rasszizmus.
A szervezett bűnözés helyzete Magyarországon
A fentiekben
leírt főbb elemek tipikusan jellemzik a magyarországi viszonyokat. Az ország
alapvetően mindig éllovas volt a szervezett bűnözés mértékét tekintve, és ez
leginkább a tranzit ország mivoltának köszönhető. Ez azt jelenti, hogy a
Kelet-Európai és a nyugati világ Magyarországon keresztül bonyolítja alvilági
kereskedelmét. Ez a tendencia az évek során folyamatosan erősödik.
A bűnözői
csoportok egyre agresszívebb módon próbálják meg növelni területüket. Nem
riadnak vissza semmitől, ha a hatalomról van szó. A 21. században ennek
ellenére megfigyelhető némi együttműködés is, mert felismerték, hogy együtt
könnyebb. Az együttműködés globális szintre emeli az egész rendszert. Ahogy azt
már leírtam korábban, a klasszikus technikák még megmaradtak. Azaz kulcsfontosságú
szerepe van az államigazgatási szféra és más területeken lévő kapcsolatoknak.
Ezek a bűnözők képesek megfizetni az igen kvalifikált, jogi, pénzügyi,
igazságszolgáltatási tapasztalatokkal rendelkező szakértőket, akik állami
szinten is támogatást tudnak nyújtani a szervezeteknek. Sokan választják azt a
megoldást, hogy egy legálisnak látszó szervezet mögé bújnak, és ezáltal
próbálnak meg nyereséget szerezni vagy pénzeket tisztára mosni, sok esetben
áfa-t csalni.
Az Európai
Unió révén csatlakoztunk a Schengeni övezethez és ezáltal még inkább kritikus a
helyzet. A korábban meghatározónak mondható magyar-orosz, magyar ukrán
kapcsolatok kiszínesedtek és mára majdnem tíz különböző nemzetiségű
bűnszervezet van jelen, többek között arab, török, ukrán, albán, kínai. A
jövedelemszerzés fő forrása jelenleg is a csempészet. Változó arányban lehet
kábítószer-, cigaretta-, alkohol- és embercsempészet. Mivel az ország
átlépésével már szabad út nyílik az egész EU-ba megnövekedett az állami
projektekbe való begyűrűzés, amellyel hatalmas támogatási összegeket tudnak
szerezni az álca vállalatok.
Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs
Központ
Magyarországon
a szervezett bűnözés ellen legaktívabban fellépő intézmény a Szervezett Bűnözés
Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK).
A Központ a
bűnöző csoportok, bűnszervezetek feltérképezésével, egymáshoz való viszonyuk
elemzésével, azok jogellenesen megszerzett javainak legalizálását szolgáló
gazdálkodó szervezetek, vállalkozások működésének felmérésével, értékelésével az
ilyen szervezetek struktúrájának szétzilálását, bomlasztását is elősegíti,
elemzéseivel egyben segítséget nyújt a szervezett bűnözés elleni kormányzati
döntések meghozatalához.
A Központ állománya az együttműködő szervektől az
Országos Rendőr-főkapitányság, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, a Vám-
és Pénzügyőrség, a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal, a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Biztonsági Hivatal a Katonai
Felderítő Hivatal és a Legfőbb Ügyészség (külön együttműködés alapján)
határozatlan időre vezényelt, hivatásos állományú munkatársakból és
köztisztviselőkből áll, munkavégzésük egyéb tekintetében a szervek vezetői
között megkötött együttműködési megállapodások és a Központ belső szabályzói
alapján teljesítik szolgálatukat.