A Cosa Nostra a leghíresebb (és -hírhedtebb) olasz
maffiacsoport, amely a 19. század közepe felé alakult ki Szicíliában. A
szervezet a századvégi szicíliai kivándorlási hullámokkal az USA keleti partján
is megjelent. A Cosa Nostra egyszerre jelenti a szicíliai és az amerikai
maffiát. Kriminalisztikai szakértők szerint a Cosa Nostra Európa
legbefolyásosabb bűnözői csoportja. Olaszországon és az Egyesült Államokon
kívül többek között jelen van még Oroszországban, Kanadában és
Franciaországban.
Hosszú ideje folyik vita a maffia középkori
eredetéről. Az elhunyt egykori maffiózó és Pentito (áruló) Tommaso Buscetta úgy
gondolta, már akkor is létezett. Valószínűleg az "eredeti" Maffia egy
titkos társaság volt a 15. században, amely felesküdött, hogy megvédi Szicília
népét a katalán martalócoktól. Csak nagyon kevés történelmi bizonyíték maradt
fent, amely alátámasztaná ezt a feltevést. A többségében elfogadott elmélet
szerint a Maffia az elnyomás, a római és észak-olasz fennhatóság, és a külső
invázió ellen lázadók csoportja volt.
Az Olaszországban 1860-tól megkezdődött egyesülési
folyamata azzal járt, hogy Szicíliában nem létezett elég erős állami szervezet
ahhoz, hogy a latifundiumok (nagybirtokok) számára megfelelő biztonságot
nyújthasson. A nagy földbirtokos családok így létrehoztak egy védelmi erőt,
amely gyorsan kiterjeszkedett Szicília összes gazdasági területére (húspiacok,
szállítmányozási vállalatok, kikötői raktárak, malmok). Az egyre növekedő
befolyással bíró szervezet beszivárgott a helyi majd a regionális politikai
életbe is. 1924–1929 között Cesare Mori prefektus teljhatalmat kapott a
szigeten Benito Mussolinitól, és nekilátott a maffia kiirtásának. Az üldöztetés
azonban csak az illegalitásba kergette a maffiózókat és kikényszerítette a
földrajzi elterjedésüket. Az 1920-as években egy maffiózó-család Tuniszban
telepedett meg, mások pedig éltek az Egyesült Államokba irányuló szicíliai
bevándorlás adta lehetőségekkel: Joe Masseria, Carlo Gambino, Joseph Bonanno és
Charlie "Lucky" Luciano. Az amerikai hadsereg második világháborús,
1943-as szicíliai invázióját követően a régi vidéki maffiacsaládok átvették az
amerikai olasz maffia modern eljárásait és lassan nemzetközi jelentőségű bűnszervezetté
nőtték ki magukat.
A Szicíliából az Egyesült Államokba kivándorolt
maffiózók kezdetben az USA keleti partján telepedtek le. New Yorkban az 1930-as
években Salvatore "Lucky" Luciano összehívta A Bizottságot, az Öt
Család a Bonanno, a Colombo, a Gambino, a Genovese, és a Lucchese család
vezetőit, hogy felosszák az országot és közösen irányítsák a maffia működését
az Egyesült Államokban. Idővel maffiacsaládok alakultak még New Jerseyben,
Chicagóban, Pennsylvaniában, Új-Angliában, Clevelandben, Kaliforniában, New
Orleansban, St. Louisban, Kansasban, Floridában, Detroitban, Seattle-ben,
Wisconsinban és Kanadában is.
Az 1920-as években Chicagóban a szervezett bűnözést a
hírhedt gengszter Al Capone vezette. Több millió dolláros birodalmon uralkodott
vasmarokkal, és családjának mintegy ezer tagja volt.
Az amerikai olasz maffiába kezdetben csak szicíliai
származású emberek tartozhattak, olyanok akiknek felmenőik szicíliaiak voltak.
Ahhoz, hogy valaki a Cosa Nostra tagja lehessen legalább egy befutott embernek,
a család egyik tagjának kellett ajánlania, és végre kellett hajtania egy
elrendelt gyilkosságot a főnök akarata szerint. Ha sikerrel járt egy rituális
szertartáson beavatták, ahol az ujját megszúrták, vérét Szűz Mária vagy szentek
képére csepegtették, a kártyát meggyújtották majd a kezébe adták, és hűséget
eskettek vele: Úgy égjen a lelkem a pokol tűzében, ahogy ez a kártya ég, ha
megszegem az eskümet.
Az 1980-as és 1990-es évekre az Egyesült
Államokban a beavatási szertartás idejétmúlttá vált, a tagfelvétel feltételei
is megváltoztak. A szicíliai vért, már csak apai ágon kellett felmutatni, és
előfordulhatott az is, hogy valaki megvette a tagságát. A 80-as évek végén az
amerikai maffia családok afro- és latin-amerikaiakat is alkalmazni kezdtek, és
ezzel hatalmassá vált a kulturális különbség a növekvő amerikai és a
konzervatív szicíliai maffia között. 1974 és 1979 között a szakadékot
érezhetővé tette a Bonanno-család egyik befolyásos kapitánya, Carmine
"Lilo" Galante aki a kábítószer kereskedelem növelésére katonákat
hozatott át Szicíliából az Egyesült Államokba. A szicíliaiak az őshazában
bevált, ám véres módszerekkel dolgoztak, ami hamar kiváltotta az amerikaiak
nemtetszését. Az FBI Donnie Brasco néven beépült ügynöke is megerősítette
jelentésében, hogy komoly ellentét van az amerikai és a szicíliai maffiózók
között. Az ellentétek nyomán 1979. július 12-én Galante véres merénylet
áldozata lett, ami egy időre megosztotta a Bonanno-családot.
Az amerikai olasz maffiára csak további nyomást
gyakorolt az 1970-ben bevezetett "RICO" (Racketeer Influenced and
Corrupt Organizations) vagyis zsarolással kapcsolatos, és korrupt szervezetek
elleni szövetségi törvény. Ennek értelmében a szövetségi hatóságoknak nem
kellett bizonyítaniuk bűncselekmények elkövetését, csak a vádlottak bűnszervezetekben
való tagságát.
A maffia rádöbbent, hogy a régi szokások nem felelnek
meg az új környezetnek, és új irányelvekre van szükség. 1976-ban Carlo Gambino
halálával a Gambino-család új feje Paul "Big Paul" Castellano lett.
Castellano új szabályokat hozott, hogy ne vonja magára a kormány figyelmét. A
szervezetek tevékenységének nem lehettek sem civil, sem rendőr áldozatai, és
halálbüntetés terhe mellett tiltotta a kábítószerkereskedést. Politikájának
értelmében a Gambino-család megállapodásokat kötött más etnikumokból származó
bűnöző csoportokkal, és talán elsőként munkalehetőséget is biztosított
számukra. 1985. december 16-án azonban Castellano is merénylet áldozata lett. A
Castellanót követő új főnök, John Gotti avatta be a maffia első nem 100%-ig olasz
tagját, és ezzel véglegesen szakított a szicíliai maffia tradícióival.
A Tízparancsolat
2007 novemberében a szicíliai rendőrök jelentették,
hogy Salvatore Lo Piccolo maffiafőnök rejtekhelyén megtalálták a maffia
tízparancsolatát, amely hasonló a bibliai Tízparancsolathoz és ami útmutatóként
szolgál, hogyan lehet valaki sikeres maffiózó. A Tízparancsolat szabad
fordításban a következő:
1.
Senki sem mutathatja be magát közvetlenül egy másik családtagnak, egy harmadik
személynek kell megtennie azt.
2.
Soha ne nézz más családtag asszonyára.
3. Soha ne mutatkozz rendőrökkel.
4. Ne járj kocsmákba és klubokba.
3. Soha ne mutatkozz rendőrökkel.
4. Ne járj kocsmákba és klubokba.
5.
Mindig állj szolgálatára a családnak, még akkor is, ha a feleséged gyermeket
szül.
6.
Mindig tiszteld a döntéseket.
7. Az asszonyokat kezeld tisztelettel.
7. Az asszonyokat kezeld tisztelettel.
8.
Mindig az igazat válaszold, amikor kérdéssel fordulnak hozzád.
9. Ne
vegyél el pénzt, ha az más taghoz vagy más családhoz tartozik.
10.
Azok, akik nem tartozhatnak a maffiához: bárki, akinek közeli rokona a
rendőrség tagja, bárki, aki rokonságban áll a család tagjának szeretőjével,
bárki, aki nem tiszteli az erkölcsi értékeket.
A Szicíliai Cosa Nostra
A Tiszteletreméltók Társasága a maffiózók között,
amelyben a szervezeti lánc piramisként épül fel, akár egy modern vállalatnál.
A tradicionális terminológia
1. 1. Capo di tutti Capi - avagy a "Főnökök főnöke", a Cupola vezetője, de
facto titulus a legerősebb maffiacsalád fejére.
2.
Capo di Capi Re - tisztelet kifejezése, a maffia egy idősebb vagy visszavonult
tagja kapja.
3.
Capo Crimine - a Don, a család feje.
4.
Capo Bastone - az alvezér, második a rangsorban.
5. Consigliere - tanácsadó, közvetítő a családon belül és családok között
5. Consigliere - tanácsadó, közvetítő a családon belül és családok között
6.
Contabile - pénzügyi tanácsadó, felügyeli és felülvizsgálja a pénzügyeket.
7.
Caporegime - kapitány, aki körülbelül tíz vagy több katonából álló legénységet
irányít.
8.
Sgarrista vagy Soldato - katona, befutott ember a maffia tagja, aki a napi
üzleti tevékenységért felel.
9.
Picciotto - végrehajtó, kis ember alacsony rangú tag, aki a piszkos munkát
végzi.
A szicíliai maffia prominens személyiségei
Stefano Magadino (1891–1974) az amerikai Maffia
Bizottság eredeti tagja.
Gaetano Badalamenti (1923–2004) Cinisi maffiacsalád
feje
Tomasso Buscetta (1928–2000) szicíliai maffiózó, aki
informátor lett 1984-ben, vallomásával megtörte az Omertá-t, a hallgatási
törvényt.
Salvatore "Totó" Riina (1930–) a
leghírhedtebb maffiózó, ismertebb nevén a Fenevad, aki vasököllel irányította a
maffiát a '80-as évektől egészen 1993-as letartóztatásáig.
Bernardo Provenzano (1933–2016) Riina örököse, és
feltételezések szerint a legerősebb maffiacsalád feje, akit tíz év körözés után
a szicíliai Corleonéban fogott el a rendőrség.
Stefano Bondante (1939–1981) a Santa Maria di Gesú-i
maffiacsalád feje.
Salvatore Lo Piccolo (1942–) feltételezések szerint
egyike Provenzano örököseinek.
Matteo Messina Denaro (1962–)
feltételezések szerint egyike Provenzano örököseinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése