Benjamin Hymen Siegel
New York Brooklyn negyedében született egy szegény bevándorló zsidó család
gyermekeként. Öten voltak testvérek. Apja sokat dolgozott, de keveset keresett,
aminek láttán a fiatal Siegel elhatározta, hogy nem akar nélkülözve élni, és
már gyerekként csatlakozott egy utcai bandához a Lafayette utcában, az Alsó
East Side-on. Eleinte leginkább lopásokban vett részt, majd egy másik
fiatallal, Moe Sedwayjel, kialakították saját védelmi üzleteiket. A helyi
árusoktól 5 dollárt hajtottak be, annak, aki nem fizetett, felgyújtották az
áruját.
Serdülőkorban
barátkozott össze Meyer Lanskyvel, és egy kis bandát alapítottak, amely
hazárdjátékkal és autólopással foglalkozott. Állítólag Siegel volt a banda verőlegénye,
akit Lansky néha bérbe adott más bandák főnökeinek is. 1926-ban letartóztatták
egy nő megerőszakolása miatt, de Lansky rávette az áldozatot, hogy ne
tanúskodjon Siegel ellen.
A Bugsy becenév
állítólag az angol "bugs" szó szlengesítése, és bogarast, mániást
vagy őrültet is jelent, amely kiszámíthatatlan, szeszélyes természetére utalt.
Siegel utálta gúnynevét, és senkinek nem hagyta, hogy szemtől szemben így
szólítsa.
1930-ban Lansky és
Siegel csatlakozott Charles "Lucky" Lucianóhoz. Siegel
alkoholcsempész lett, és Albert Anastasia maffiafőnökkel is kapcsolatba került.
A csempészet New Yorkban, New Jerseyben és Philadelphiában zajlott. Állítólag
Luciano Siegellel ölette meg Joe Masseriát. Ezzel ért végét az úgynevezett
Castellammarese-háború, amely a New York-i üzletek birtoklásáért folyt 1930 és
1931 között. Bugsynak köze volt a Gyilkosság Rt.-hez is. Rövid ideig Lansky és
Siegel kapcsolatban állt Dutch Schultzcal, és 1935-ben megölték Louis és Joseph
Amberget.
1937-re számos
bűnszervezet főnökével összetűzésbe került, ezért Lucianóék úgy döntöttek, hogy
Bugsyt a nyugati partra küldik. Így távolabb került az ellenségeitől, és
lehetősége nyílt lebonyolítani az üzleteket Jack Dragnával. A szindikátus
pénzéből egy nemzeti hálózatot is felállított. Ekkor szervezte be Mickey Cohent
is mint helyettest. Los Angelesben megismerkedett jó pár hollywoodi sztárral,
például George Rafttal, illetve stúdiótulajdonosokkal, mint Jack Warnerrel és
Louis B. Mayerrel.
1929. január 28-án
feleségül vette Esta Krakowot, gyerekkori szerelmét. Később feleségét és két
lányát (Millicentet és Barbarát) is Kaliforniába költöztette. Több színésznő
szeretője is volt, például Ketti Gallian, Wendy Barrie, Marie MacDonald, és
Hollywood előkelősége, Dorothy DiFrasso. DiFrasso és George Raft segítségével
Siegel bejutott Hollywood belső körébe.
Itt ismerte meg
Virginia Hillt is, aki a chicagóiak pénzét forgatta. Idővel üzleti és
romantikus szálak is fűzték hozzá.
Hill segített Siegelnek
biztosítani a mexikói kapcsolatot. 1939. november 22-én sógorával, Whitey
Krakow-val és két másik emberrel megölte Harry Greenberget, aki a rendőrség
informátora lett Lepke Buchalter, a Gyilkosság Rt. megbízásából. Nem sokkal
később Siegelt, aki addigra Krakow-t is megölte, letartóztatták. Felmentették
ugyan, de az újságok ekkor utaltak először Bugsyként rá.
Virginia Hill Bugsy
Siegel szeretője lett, és Mexikóban titokban összeházasodtak. Siegel ezután is
kicsapongó életet élt; emiatt Esta Krakow beadta a válókeresetet Renóban
1946-ban.
Egyik Keletre
visszatérő útján áthajtott az akkor még kisvároson, a nevadai Las Vegason. A
legenda szerint ekkor született meg az az ötlete, hogy Las Vegast a
szerencsejáték Mekkájává formálja.Bugsy Siegel azt tervezte, hogy épít egy óriáskaszinót és -hotelt, amelyet a szerencsejátékosok ellephetnek. Az álmait még jobban táplálta, hogy Nevadában legalizálták a szerencsejátékot 1931-ben. Az akkori Las Vegas-i belvárosi kaszinók a Fremont Streeten koncentrálódtak, és a játékosok leginkább a Hoover-gát építőbrigádjainak tagjai voltak. Bugsy Siegel 1941-ben ment Las Vegasba, hogy megalapítsa a Transzamerikai Hírhálózatot Al Capone támogatásával.
Keleten lévő
bűnözőtársait elbűvölte az ötlet, hogy megépíti a hazárdjátékok központját, egy
teljes kaszinó-, hotel- és szórakozóhely-együttest a Nevadai-sivatagban.
Visszatérve Kaliforniába elkezdte kidolgozni a komplexum terveit, amely később
Las Vegas Strip néven vált ismertté. Siegel Flamingónak nevezte a helyet, ami
Virginia Hill beceneve volt.
Bár Siegel keveset
tudott az építészetről, volt néhány pompás ötlete, például ragaszkodott ahhoz,
hogy minden szobának külön lefolyórendszere legyen. Az építkezési költségek a
tervezett egymillió dollárról hatmillióra emelkedtek, ami részben a második
világháború miatt bekövetkező alapanyaghiány következménye volt. Az építkezést
a Del Webb vállalkozás vezette. Amikor Webb megemlítette, hogy aggódik a
gengszterháttér miatt, Siegel viccesen így válaszolt: "Ne aggódj Del. Mi
csak egymást gyilkoljuk."
A keleti parton lévő
befektető maffiatagok azt gyanították, hogy Siegel meglopja őket. Mivel
Virginia gyakran utazott Zürichbe, úgy gondolták, pénzük egy részét svájci bankszámlákon
helyezi el. 1946 decemberében az üzlettársak összegyűltek Havannában egy
megbeszélésre. Luciano is jelen volt, aki akkoriban Olaszországból irányította
az amerikai maffia üzleteit, miután feltételesen szabadlábra helyezték, és
kiutasították az államokból.
A konferencia egyik fő
témája az volt, hogy megölessék-e Siegelt, aki nem tudott a megbeszélésről.
Lansky, a közös fiatalkori bűnöző múlt miatt, kiállt mellette, és azt kérte,
várják meg legalább a kaszinó megnyitását. Luciano hitt abban, hogy Siegel
profitot tud csinálni a Las Vegas-i üzletből, és visszafizeti a tartozásait.
Bugsy végül 1946. december 26-án megnyitotta a még nem teljesen kész kaszinót.
A megnyitón több híresség megjelent, de nem annyi, amennyire számított. Mivel
hamar elfogytak az érdeklődők, két hét után be is zárták a helyet, hogy
befejezzék az építését.
A teljesen kész
Flamingót 1947 márciusában nyitották ki újra. Azon a tavaszon a befektető
főnökök újra összejöttek Havannában, hogy eldöntsék likvidálják-e Siegelt.
Szerencséjére abban a hónapban már jövedelmező volt az üzlet, ezért Lansky
ismét meg tudta védeni őt, és rábeszélte Lucianót, hogy kapjon még egy esélyt.
Végül Siegel Las
Vegas-i üzleti vállalkozása megbukott. Virginia lopott a pénzből, és Párizsba,
majd Svédországba repült. 1947. június 20-án este háromnegyed 11 körül egy
bérgyilkos (állítólag Eddie Cannizzaro), többször rálőtt Siegelre egy M1 garand
típusú, a katonaság által használt fegyverrel a pár Beverly Hills-i háza előtt,
a Linden Drive-on.
Bugsy Siegel az egyik
szobában, az ablakhoz közel ült, és a Los Angeles Timest olvasta. Az egyik
lövedék összetörte az orrnyergét, és a nagy nyomás miatt a bal szeme kirepült a
szemüregből. Szemét sértetlenül találták meg négy méterre a testétől. Ezen
kívül több lövés érte a testét és a tüdejét. A másik lövedék, amely a fejét
eltalálta, a nyakán és a jobb arcán hatolt át; ez önmagában is halálos lehet. A
sérülésekből ítélve valószínűleg azonnal meghalt. Szemtanú nem volt, és a
gyilkosság elkövetésével nem vádoltak meg senkit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése